Pórázszoktató nap - Gina

Szombaton ismét pórázszoktató napot tartottunk a kutyusoknál. Gyönyörű tavaszi, meleg napsütés, kék ég, madárdal, kutyák és mozgás... Kell ennél jobb egy téltemető szombat délutánra?

 

A múlt héten Gabi lányom (önkéntes) és Alexa (új tagunk) Jocót és Picurt vitték egy kis kirándulásra. Picurral nem volt probléma, nyugodt, kissé félénk lányka, de Jocó keményen megizzasztotta a póráz végén lógó lányomat, nem baj, ráfért a mozgás. Nem is riasztotta el a következő próbálkozástól, ezen a héten újra nekilát. Bevallása szerint ez a „szerelem első látásra" tipikus esete.

 

Marietta, a kutyusok befogadója megkért, hogy előbb Ginát próbáljuk meg élete első pórázos sétájára elvinni. Gina egy nagy testű kutya, de mivel van még bőven tanulnivalója szocializálódásból, így különálló, és sajnos elég kicsi kennelben él. Talán neki van a legnagyobb szüksége arra, hogy végre kijöhessen onnan.

 

GinaRemélt testi erőm okán én kaptam a lehetőséget, hogy pórázvégre kapjam a nagylányt. Benéztem a rácsok mögé, és nem voltam megijjedve. Meglehetősen izgága, bájos pofájú jószág kapaszkodott a kerítésbe, úgy tűnt bármit megtenne, hogy kívül lehessen. Komoly nehézségek árán tudta Marietta a nyakára tenni a nyakörvet, de végül kiléphetett az ajtón, és azon vettem észre magam, hogy a póráz már az én kezemben van. És ez a tény egy pillantás múlva meglepő erővel hatolt el a tudatomig, Gina akkorát rántott rajtam, hogy azt hittem, menten kiszakad a karom. Az első néhány percben bizony ő vezetett engem, nem tagadom. Átsuhant az agyamon, hogy talán ez nem volt jó ötlet, talán előbb ketrecen belül kellett volna némi szokatást tartani, de már késő volt, hogy meggondoljam magam.

 

Gina teljesen begőzölt, ahogy a szabadság szele megérintette, veszettül húzott, elém vágott, ide-oda ugrált. De mit is remélhettem volna, sosem volt lehetősége bármit is tanulni a moderált sétáról. Most nem vittünk magunkkal másik állatot, nem tudván, hogy Gina hogy viseli a dolgot. Igyekeztünk első utunkon autóktól és emberektől minél távolabb kerülni, így a Bokodi tó felé vettük az irányt, majd letértünk egy út melletti rétszerűségre.

 

Addigra Gina egyre nyugodtabb lett, és mivel csitult a küzdelem, végre maradt arra is erőm, hogy megcsodáljam. Ketrecen belül másnak látod az állatokat, más a perspektíva, más a környezet. Akkor láttam csak igazán a maga valójában a kis helyre zártság mellett is szépen fejlődött izmait, erős hátát, karcsú, fenséges testét, okos szemeit. Legszívesebben elengedtem volna, hogy hadd fusson, hadd csodáljam. Persze nem remélhettem, hogy ebből nem lenne galiba, így ezt az élményt ki kellett hagynom.

 

Később az út mellett összetalálkoztunk egy fiatal anyukával, aki babakocsit tolt. Nem kis büszkeséget éreztem – pedig semmi érdemem nem volt benne – mikor mellénk érve dicsérni kezdte Ginát, hogy mennyire szép. Én kaptam az alkalmon, hogy szóba hozzam, „menhelyi" kutya, és nagyon vár egy igazi gazdira. Hiszem, hogy ha nem lett volna neki is 5 kutyája már otthon, akkor magához vette volna a mi árvánkat.

Egyet értettünk Gabival abban, hogy érdemes lenne valami jelzésfélét elhelyezni a hámon, a pórázon, hogy akik látnak bennünket, tudhassák, hogy ez a kutya nem sajátunk, új gazdára vár. Picit olyan, mintha vásárra vinnénk szegényt, de az ő érdeke is, hogy mihamarabb úgy élhessen, mint sok más boldog „gazdis kutya".

 

Utunknak nagyjából felétől már szinte teljesen nyugodtan, higgadtan sétált mellettem, mint egy igazi profi. Ez nagyon biztató a jövőre nézve, fontos, hogy legalább az alapvető nevelést biztosítsuk a számára. Egy óra múlva vissza kellett vinnünk a kennelbe. Lehet, hogy csak képzelődök, de mintha hálát láttam volna a szemében. Az biztos, hogy nagyon jól érezte magát velünk, és ennél már csak egy jobb történhetett volna, ha egy körbekerített biztonságos helyen el is tudtuk volna engedni, hogy végre, annyi hónap bezártság után futhasson ez igazi jót!

 

A nap tanulságai és felismerései:

  • A sohasem nevelt néhány éves kutya sem reménytelen eset.
  • Igenis szép lehet egy nem fajtiszta állat is.
  • Ha többen megismernék – pláne élőben - a kutyákat, hamarabb találnánk gazdikat.
  • Minden kutya nyakába állandó nyakörvet kellene tenni, hogy szokják, és hogy kevésbé legyen stresszes az indulás előtt készülődés.
  • Szükség lenne a kennelek rendbetételére, javítgatására használható hulladék anyagokra és segítségre.
  • Sokkal ügyesebben kell fotózni, Gina messze nem az az állat, ami a fotóin látszik. A hétvégén új fotókat készítek róla. 
  • Még több sétáltató önkéntes kell, hogy minél többen kutyus tudja legalább egy kis időre elhagyni a kennelt és minél többen láthassák őt!

 

GINA adatlapját itt nézheted meg, de tudnod kell, élőben látható az igazi arca: egy fenséges, arisztokratikus megjelenésű, energikus és kedves fiatal hölgyet ismerhetsz meg benne, akinek nagy-nagy szüksége lenne egy nevelő-szerető új gazdira!

Powered by Bullraider.com

Figyelem!

 

Forróvonal:

 20/481-2319

 

Kedves Bejelentők!

Sajnos, nem rendelkezünk jelenleg saját menhellyel, kóbor állatok mentésére szolgáló üres kenelekkel, csak ideiglenes befogadóinkra számíthatunk! 

Ennek ellenére a bejelentések mindegyikére igyekszünk érdemi lépéseket tenni, legyen az  sérült állat kórházba juttatása, állatkínzás elleni fellépés, kóbor kutyák gazdáinak felkutatása vagy egyéb hasonló intézkedés.

Arra kérünk minden bejelentőt, ha van rá lehetősége, legalább néhány napig tartsa magánál a talált állatot, mi pedig mindent megteszünk, hogy mihamarabb régi/új gazdát keressünk számára!

 

Adatok

Ments meg! Oroszlányi Állatvédő Egyesület

Megyei nyt. szám: 1750 / 2009

Országos  azonosító: 2731 / 2009

Elnök: Omáscsik Orsolya

Székhely: 2840 Oroszlány

Radnóti u. 14.

Elérhetőségeink

Levélcímünk:

Ments meg! Oroszlányi Állatvédő Egyesület

2840 Oroszlány

Radnóti u. 14.

 

Örökbefogadással kapcsolatban:

 

Omáscsik Orsolya

Tel.:

 E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.

E-mail az egyesület elnökének:

Omáscsik Orsolya 

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.

 

E-mail a webmesternek:

Hargitai Katalin

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.

 


Bejelentkezés